Osmosis

2022.11.24.
Szólj hozzá!

105. fejezet

Osmosis belvárosában egy ősz hajú öregember éppen a polgárok gyűrűjében állt, és nem akarták elengedni. Egyesek hálálkodtak neki, mások a rövidre nyírt, ápolt szakállát simogatták, mintha csak varázserőt tulajdonítanának neki, mások meg a karizmait tapogatták, és elismerő megjegyzésekkel illették a kisöreget.

Tovább

104. fejezet

A Kormányzói Hivatalban valahogy feledésbe merült Mario panasza, és ezzel maga a delikvens is megbarátkozott, hiszen nyilvánvalóan nagyobb horderejű esemény volt a Dariosz elleni merénylet.

A kormányzó meglehetősen tanácstalannak és elcsigázottnak tűnt, ami egy ilyen nap után nem is lett volna csoda, de ő maga is bevallotta, hogy úgy érzi, kezdi meghaladni a képességeit a helyzet kezelése.

Tovább

100. fejezet

A tatár kijelentése után súlyos csönd telepedett a helyiségre. Dariosz azon gondolkodott, hogy ha az imént a „meredek” kifejezést használta Szubotáj teóriájára, akkor mit mondjon most? Hiszen az előbb még csak arról volt szó, hogy szerinte a görög nő volt a támadás igazi célpontja, most meg már a felbujtót is megnevezte, mégpedig az egyház alakjában.

Tovább

98. fejezet

Guzel észak felől érzékelte az egyik közeli őrjárat közeledtét, ezért az utca túlsó végébe kezdte vonszolni a túszt. A varkocsos fickó persze tiltakozott, és miután érzékelte, hogy a vasmarok a csuklóján nem enyhül, hol a fenyegetőzés, hol a könyörgés módszerével élt, de még a lelki ráhatást sem hagyta ki a számításból.

Tovább

97. fejezet

Amikor Emma felfedezte, hogy egy olyan férfi szól hozzá, aki éppen fejjel lefelé lóg fölötte az ágak között, akkor annyira megijedt, hogy természetesen azonnal és ösztönszerűen felsikoltott. Ez a sikoly szerfölött hangos volt, így eljutott a Brogin nevű tolmács és Zina néni fülébe is, de mivel ők ekkortájt meglehetősen komoly elköteleződést mutattak a saját, egészen más természetű sikolyaik iránt, egy darabig nem volt valószínű, hogy hamar segítség érkezik.

Tovább

96. fejezet

Dariosz az olimpia előestéjét a három földi férfitársával töltötte a kormányzói hivatal helyiségében. Meglehetősen levert hangulatban volt, és ezt nem is próbálta titkolni:
– Azt hiszem, amióta kormányzó vagyok, ilyen nehéz időszakon még nem kellett keresztülmennem – sóhajtott fel. – Nagyon köszönöm, hogy mellettem vagytok. És ha jól emlékszem, még azt sem volt érkezésem megköszönni, amit ma értem tettetek. Így hát most fogadjátok legőszintébb elismerésemet és hálámat.

Tovább
süti beállítások módosítása